Könyv: A Gyűrűk Ura természetese

A hobbija: “…a színház volt. Mániákusan gyűjtöttem a színházi lapokat és plakátokat a Westendről. Megvártam a színészeket a művészbejárónál, és autogramot kértem tőlük. Eszméletlen hülyegyerek voltam, de legalább át tudom érezni azt, ha valaki órákat áll az esőben a kézjegyemért.”

Ezt olvasta: “Mivel 16 évesen beiratkoztam a színakadémiára, így nagyon sok drámát kellett elolvasnom. A mai napig a kedvenceim a görög drámák és Shakespeare művei, de nagyon kedveltem Csehovot is. Tudom, kissé nehéz ez egy kamasznak, de általuk olyan világokba csöppentem, amikről mindig is álmodtam."

Ezt hallgatta: “Kövezzetek meg, de szerettem klasszikusokat hallgatni. Ravel, Brahms és Beethoven művei nagyon közel állnak hozzám. Persze tiniként azért én is jártam diszkókba és ilyenkor jó sokat hülyéskedtünk. Például tök jó volt MC Hammer U Can’t Touch This dala, ami- ma már bevallom- elég cikinek tűnhet. Ja és imádtam DNA Suzanne Vega- feldolgozását, a Tom’s dinert is. Egyszer elég ciki volt, hogy amikor bemutattak Suzanne Vegának, és megkérdeztem tőle, hogy ő a DNA-től vette e a dalát. Erre hűvösen közölte velem, hogy “nem én adtam nekik rá engedélyt, hogy elénekelhessék.”

A Gy.U. akkoriban: …”számomra nagy mesének tűnt. Az igazat megvallva nem olvastam végig, mert túl hosszúnak és bonyolultnak tűnt, csak a forgatáson merültem bele.”